szombat

A darwinista őssejt-elmélet bukása


Egy férfit előállítottak a rendőrségen, mert egy razzia során találtak nála több százezer dollárt, aminek az eredetéről nem tudott elszámolni. Kérdezték, honnan van a pénz? Azt mondta, kezdetben nem volt pénze, de egyetlen egydolláros pénzérméből tett szert a hatalmas összegre, úgy hogy azokat megsokszorozta és ebből lett idővel az a sok pénz. Nem kellett hozzá más, csak egyetlen egydolláros pénzérme. Mert ügyes ember kezében megfiadzik a pénz, csak egy kezdeti tőke kell hozzá.

A kihallgató tisztet érdekelte a dolog, hogyan lehet egy dollárból olyan sokat csinálni, de érdekes módon nem azt kérdezte, hogyan gyarapodott meg az egydolláros, hanem honnan vette az egy dollárt, ha kezdetben nem volt neki pénze? Az meg elkezdte mesélni a dolgot. 

Hát az úgy volt, hogy ültem a szobámban nyitott ablaknál és nem volt egy fillérem se, egyáltalán nem volt semmi pénzem. Ahogy ott ülök az ablaknál, hirtelen zajt hallottam, mire kinéztem az ablakon. Éppen arra járt egy vándorcirkusz, és amint elhaladtak az úton, visszaültem a székemre, és az asztalon ott volt az egydolláros pénzérme. Csodálkoztam is, hogyan került oda, mert azelőtt nem volt ott. Aztán azt az egy dollárost szaporítottam meg úgy, hogy abból lett a sok százezer dollár.

A rendőrnek gyanús lett ez a hihetetlen sztori, és megkérdezte, ha az ablaknál állt, hogyan nem vette észre, amikor berepült mellette a pénz? Az illető azt mondta, lehet nem jól emlékszik a dologra, egyébként az is előfordulhat, hogy másként történt a dolog. Mert van neki egy nagynénje, aki egy város bizonyos utcájában lakik, és talán ő küldhette neki az egy dollárost, már nem pontosan emlékszik, de így történhetett. Aztán a pénzt már nem volt nehéz megszaporítani.

A rendőr kiment a szobából, de pár perc múlva visszajött azzal, hogy abban a városban ilyen nevű utca nem is létezik, ezek után még az is elképzelhető, hogy a nagynéni sem létezik, meg az, hogy küldött neki egy dollárt borítékban. Miért nem küldött inkább többet?

Erre a férfi azt mondta, lehet nem jól emlékszik, de az is lehet, hogy úgy történt, amikor nem volt pénze, egyik nap késő éjszakáig a holdat bámulta és fohászkodott az égiekhez, hogy segítsenek rajta, mert éhen hal, pénze meg nincsen semmi, hogy élelmet vehessen magának. Reggel aztán ott volt a pénz az asztalon, neki csak meg kellett szaporítani azt az egy dollárt.

A rendőrtiszt akkor már komolyan gyanút fogott, és nyomatékosan kijelentette, a maga történetében nem az a lényeg, hogy miként növelte meg az egy dollárost, hanem hogy egyáltalán honnan vette? Mert ha nincs pénz, azt nem lehet megnövelni semmiképpen, tehát arra adjon konkrét magyarázatot, hogy honnan vette a kezdeti tőkét, az egydollárost, mert ha arra nincs konkrét válasza, akkor az egész történet nem más, mint hazugság! Akkor pedig lopta a pénzt vagy kirabolt valamit, talán egy üzletet vagy bankot, vagy pénzszállító autót. Az is lehet, netán megölt valakit a pénz miatt.

Az illető erre szabadkozni kezdett, hogy egyáltalán nem így van, mert ő semmiféle pénzt nem lopott el senkitől, igenis egyetlen dollárból lett dúsgazdaggá, mert azt a pénzt meg tudta sokszorosítani.

De a rendőr immár hangosan ráförmedve mondta, ha nincsen pénze valakinek, azt nem tudja megsokszorozni, és maga nem tudja megmondani, hogy honnan lett pénze. És ami nincs, abból nem lehet pénzt csinálni!

No igen, de nekem bár tényleg nem volt pénzem, de valahogy mégiscsak lett, látja hogy itt az a sok százezer dollár, ami abból az egyetlen dollárból keletkezett. Mire a rendőr egyre indulatosabban mondta a képébe, hogy az egydolláros eredete egy nagy humbuk, mert összevissza beszél róla, hogy miképpen került hozzá, és magától pénz nem keletkezik, akárhogyan is rimánkodik valaki.

Tessék megmondani világosan, honnan van a pénz, mert ha nem tudja megmondani, akkor az összes szövege színtiszta hazugság, mert nem létező pénz nem növelhető meg, az alaptőkét valakinek meg kell csinálni. Csak nem maga hamisította az egydollárost?

Az esküdözni kezdett, hogy nem ő csinálta a pénzt, neki ehhez nincs is meg a képessége, meg egyáltalán, hogyan feltételezhet róla ilyesmit a tiszt úr, ő egy becsületes ember, nem pénzhamisító. Egyébként meg az is lehet, hogy csoda történt, mert hogy úgy tudja, Indiában él egy pókfajta, ami fémszálat tud szőni, és valahogy átsurrant a határon, amit senki nem vett észre. Aztán hogy hogy nem, itt kötött ki a szobában és az szőtte a fonalat egészen addig, amíg az egydollárost le nem pottyantotta a plafonról. Neki már csak meg kellett találnia.

Erre a rendőr nyomatékosan kérdőre vonta, hogy miért nézi hülyének, amikor a napnál világosabb, pénz csak pénzből keletkezhet, ennélfogva a pénznek eredete kell hogy legyen, egy marék rizsből vagy pár szem dióból nem keletkezik egydolláros, még egy sima fémkorongból sem csak úgy magától. Egy érme elkészítéséhez többféle fémet préselnek össze rétegekké, aztán a forró felületre rányomják a mintát. Ez egy előre tervezett folyamat, véletlenül semmiféle pénzérme nem keletkezik.

Ha tehát magának nem volt pénze, akkor nyilvánvalóan lopta az egydollárost, valakit megkárosított. Ha pedig nem volt kezdeti tőkéje, akkor sokkal inkább lopta vagy rabolta a többi pénzt, úgy hogy letartóztatom, amíg a dolog bíróság elé nem kerül. És miután az illető nem tudott értelmes magyarázatot adni sem az egydolláros eredetéről, sem ebből kifolyólag az abból származó többiről, az ügy bíróság elé került és ott elítélték. Addig kell börtönben maradnia, amíg hihető, valóságos magyarázatot nem ad a pénz eredetéről. És mivel nem tudott, a férfi azóta is börtönben van!

* * * * *

Ez a történet figyelemre méltóan hasonlít a darwinizmus egysejtű történetéhez. A darwini elmélet azon az elképzelésen alapul, hogy egyetlen őssejt valahogyan valamikor élettelen anyagból keletkezett, és addig szaporodott, amíg emberré vált. Hogy az első élet sejt formájában hogyan keletkezett, vagy egyáltalán honnan jött, nem ismert. És amikor kiderült, hogy nem tudják megmondani, hirtelen nem is volt olyan fontos számukra, csak az, hogy minden élet ebből a spontán keletkezett sejtből fejlődött ki. Azt mondják, hogy az élet eredete nem az ő dolguk, csak a sejt szaporodása az evolúciós elvek szerint.

Ugyanakkor az első sejt kialakulásához vezető folyamatokról  vannak elképzeléseik, amelyeket ugyanúgy mutatnak be, mint a fenti történetben az egydolláros bankjegy eredetét. Nem tudják, de vannak merész elképzeléseik, amelyeket a nyilvánosság elé is tárnak. 

Az élethez vezető genetikai kód eredetéről szóló egyik nemrégiben megjelent tanulmányban a FELTÉTELEZZÜK 44-szer, az  ÚGY TŰNIK  22- szer található meg. /The evolution of the genetic code/ https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/21541264.2021.1927652

A BIOLÓGIA MEGOLDATLAN PROBLÉMÁJA - "Sajnos a ribozim működésére vonatkozó hipotézisek NEM ADNAK magyarázatot arra, hogy a darwini hajtóerő hogyan hozza létre a genetikai kódot a katalitikus aminosavak és a hozzájuk tartozó kodonok és antikodonok között." (2023 - A genetikai kód eredetéről - https://www.jstage.jst.go.jp/article/ggs/98/1/98_22-00085/_html/-char/ja

"A BIOLÓGIA MEGOLDATLAN PROBLÉMÁINAK LISTÁJA - Az evolúció és az élet eredete - Az élet eredete. Pontosan hogyan, hol és mikor keletkezett az élet a Földön? A sokféle hipotézis közül melyik a helyes, ha van egyáltalán? Milyen anyagcsere-utakat használtak a legkorábbi életformák? Hogyan alakult ki a genetikai kód? Mi volt az a molekuláris mechanizmus, amely lehetővé tette, hogy az aminosavak társuljanak hármas kodonjaikhoz? Milyen biokémiai útvonalak vezettek az egyes bioépítő blokkoktól, mint az aminosavak vagy a nukleinsavak, az olyan funkcionális polimerekig, mint a fehérjék és a DNS?" - Ezt az oldalt utoljára 2023. december 31-én szerkesztették - https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_unsolved_problems_in_biology.

Ahogy mondani szokták, az egymillió dolláros kérdés: honnan származik az egydolláros, amelynek szaporítása több százezer dollárt eredményezett, és honnan származik az első sejt, amelynek szaporodása végül ennyi sejtből álló emberi lényt eredményezett? Hogy egyiket sem tudják, az rendben van, a sejt szaporodási elmélet még mindig ott van, duzzad és virul az élettől. Nagyon népszerű! 

A filozófia hívei azt állítják, hogy a biológiai evolúció, függetlenül a keletkezésének ismeretlen körülményeitől, teljesen bizonyított tény, amely nem tartozik a megoldatlan problémák közé, mert már megoldották. Hogy pontosan mikor fejlődött ki (a protocella), vagy mikor teremtette Isten, nem tudjuk, de hogy mikor jelent meg először (már működőképesen), az nem tartozik a megoldatlan problémák közé.

Tehát bizonyított tény, hogy egyetlen dollárból, amely nem létezett, sok százezer dollár lett, bár az élet nem az élettelenből keletkezett. Mi oldódott meg? Mikor jelentek meg először az egy dollárból létrehozott további dollárok...

Technikailag a szaporodóképes sejtek kialakulását értik alatta, a cianobaktériumok mikrokövületeiből kiolvasva, amelyek állítólag 3,5 milliárd évesek. Azonban egyetlen evolúcióra képes sejt sem jöhet létre evolúcióval, mert akkor az első evolúcióra képes sejtet az az evolúció hozná létre, ami már létezett előtte.  

"Az evolúciós egységeknek ismerniük kell a szaporodás "trükkjét", rendelkezniük kell öröklődéssel, örökletes variációval."https://24.hu/tudomany/2020/12/09/a-jovo-megmentoi-evolucio-szathmary-eors/.

"Az alapvető probléma az, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúció útján, mert akkor még nem rendelkeztek a szükséges tulajdonságokkal." /Szathmáry Eörs - http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html

Ha ezeket az evolúciós egységeket találták /mint az egydolláros érmét a férfi az asztalán/, akkor azt is meg kell mondani, hogyan kerültek oda. Az olyan kijelentés, mint "teljesen bizonyított tény, függetlenül a kezdet ismeretlen körülményeitől" nem vonatkozhat az ősi sejt eredetére.

A kezdet ismeretlen körülményei nem a kezdet bizonyítékai, hanem azt jelentik, hogy nem tudják hogyan, de biztosan elkezdődött. [Úgy értve, hogy a pók elkezdte fonni azt a bizonyos fémszálat, amelyből az egydolláros bankjegy készült.]

De ez nagyon is része a filozófiának, hogy keletkezett egy képződmény /az élettelenből/, bár a FELTÉTELEZZÜK 44-szer, és a ÚGY TŰNIK 22-szer fordul elő a bizonyító szövegben. És mivel ez valóban magától jött össze, bizonyított tény, hogy működik. Hiszen a sejt szaporulatból végül is embert eredményezett, ahogyan az egydollárosból sok százezer lett. 

El kell fogadnunk az egy dollár százezres nagyságrendűvé növekedését? A rendőrség nem fogadta el. El kellene fogadnunk az ősi sejt emberré növekedését? Az evolúcióbiológia tudományában képzett közvélemény nagy része elfogadta. Úgy tűnik, még örülnek is neki. Mert ha Isten az őssejt teremtője, az azonnal erkölcsi kötelezettséget von maga után. Amit azonnal elutasítanak.

Tehát Isten ne teremtse meg a genetikai kódot, sem semmiféle ősi sejtet, jó nekünk a sokszázezer dollár anélkül hogy tudnánk, honnan van az első. Hogy ez nem tudományos álláspont? Hát az hogy Isten teremtette, az mégúgyse. Ezek szerint a tudományosnak beállított álláspont mögött szubjektív előítélet van? Nagyon is lehetséges! Ha nem feszegetjük, nincs is belőle semmi probléma.

Van itt azonban egy egészen más probléma, amely felboríthatja ezt a papírformát, de ami még fontosabb, a darwini őssejt-elméletet. Nevezetesen, hogy nem létezik olyan, hogy résisten, aki az evolucionisták számára őssejteket teremtett, hogy természetes szelekcióval azt fejlesszenek belőlük, amit akarnak. És hogy sok állítólagos istenimádó azt gondolhassa, hogy az evolúció Isten teremtő eszköze. Mert nem az!

A filogenezis /a szervezetek irányított szerveződése/ ugyanis akkor következhetne be, ha a természetes szelekció valamilyen faji tulajdonságra szelektálná a szaporodásra érdemes szervezeteket, amíg a faji tulajdonság létre nem jön, majd ezt követően a faji tulajdonságon belül a legjobban alkalmazkodók spontán szelekciója érvényesülhetne a faj fenntartása érdekében.

Gondoljuk át, mi történne, ha hirtelen minden kutyafajtát szabadon engednének? Néhány generáció után valószínűleg nem léteznének a ma ismert fajták, amelyeknek a fiziológiája "divat vagy egyéb okok" miatt vált szélsőségessé. Minden kutya visszatérne az eredeti típusához, és nagyjából ugyanúgy nézne ki.  


Ez a kísérlet a fajtákat a túléléshez legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkező átlagos keverékfajtává egyesítenék. Valószínű, hogy azok a kutyák alkalmazkodnának és maradnának fenn a legkönnyebben, amelyeket a legkevésbé manipuláltak. Ezek az "alapkutyák" megtalálhatók pl. a Puerto Ricó-i vadkutya falkák között, ahol kóbor kutyákat lehet látni falkában futni, és azokban az országokban, ahol szabadon élő, vadon élő, dingószerű kutyákat találunk.

Az evolúció filozófiája szerint "új fajok" fejlődnek ki idővel a jobban alkalmazkodott, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező egyedek szaporodása révén, miközben az élővilág faji összetétele folyamatosan változik.

Éppen ellenkezőleg, láthatjuk, hogy nem "új fajok" fejlődnek, hanem a természetes szelekció az eredeti típushoz visszatérő kutyák természetes folyamatát támogatja az eredeti standard alapfajhoz való alkalmazkodással.

De például magának a farkas fajnak (Canis lupus) a létezése is azt mutatja, hogy a kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező, jobban alkalmazkodott egyedek szaporodása nem új fajok kialakulásához vezet, hanem ahhoz, hogy a farkasok leszármazottai kifinomultabbá válnak, jobban alkalmazkodnak a túlélés kritériumaihoz. 

Még ha mutatnak is variabilitást, ezt egy stabil farkas fajon belül teszik, mivel nemük szerint szaporodnak, farkasok maradnak fajuk,  fajtájuk és 


alfajuk szerint.  A természetes szelekció kedvez
 ennek a folyamatnak.

A Biblia azt tanítja, hogy Isten az élőlényeket kezdettől fogva nemük szerinti szaporodással felruházva teremtette, az embert pedig tőlük elkülönítve, szellemi képességekkel megáldva teremtette (vö. 1Mózes 1:21; Máté 19:4). 

De ami ennél is fontosabb, Isten a teremtéskor olyan világot teremtett, amely mentes volt a bűntől, a bűn átkától, a kegyetlenségtől, a nyomortól és a haláltól. Ha az állatok nem örök életre lettek teremtve, akkor különösen nem arra lettek teremtve, hogy élve megegyék egymást, ha ez a megélhetésükhöz szükséges. Kezdetben az állatok és az emberek egyaránt növényeket és gyümölcsöket  ettek.(vö. 1Mózes 1:29-30)

Aki tehát az evolúciós fejlődést Istennek tulajdonítja, az mintegy rosszindulatúan rágalmazza őt azzal az igénnyel, hogy olyan világot teremtsen, amelyben a fennálló biológiai rendet az evolúciós, gyakran szörnyű szenvedésekkel teli alkalmazkodás határozza meg, amelyet a túlélés érdekében mutatnak.

A merev ateisták ezt is tagadják, semmit sem tulajdonítanak Istennek, és az élettelen életre kelését sem tulajdonítják természetfeletti intelligens beavatkozásnak. Számukra az élettelen spontán életre kelése megdönthetetlen dogma, hogy ennek meg kellett történnie! Isten létezésére nincs esély abban a tudományban, amelyet ők hoztak létre olyan eszközökkel, amelyekkel nem tudják bizonyítani Istent.

Azt, hogy kifejezetten erre a célra hozták-e létre, vagy erre a célra használják-e, nem tárgyaljuk, mert ez nem felel meg a tudományos konszenzusnak. De jó érv, hogy ezzel a tudományos háttérrel intellektuálisan tagadhatja meg Istent, aki akarja, mint ahogy ezen az alapon azzal is lehet érvelni, hogy bármely irodalmi szöveg eredete levezethető a fizika és a kémia törvényeiből, anélkül, hogy egy intelligens háttérben álló elme uralná a mondanivaló információhordozó anyagát. Mert a következtetés nem része a tudománynak.

Mégis, mióta tudományos az intelligens háttér szellemre való következtetés? Ez egy tisztán magánügy, aminek semmi köze a tudományhoz. Mint ahogy semmi köze az Istent kizáró, gyakran nyíltan ellenszenves következtetéseikhez sem! 

Úgy tűnik, végső soron igaz, hogy a biológiai lét rendje ez a folyamatos alkalmazkodásra irányuló jelenlegi evolúció. Azonban senki ne áltassa magát, mert egy állítólagos, ismeretlen eredetű folyamat nem bizonyíték egyetlen dollár kialakulására, amelyet dollárnak lehet nevezni, és aminek több százezer dollárrá szaporodását bizonyított tényként lehet állítani.

Dollár százezrek léteznek, és milliók is, mint ahogyan oly sok élőlény is. De semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy egyetlen ősi sejt szaporodása, amelynek spontán módon kellett kialakulnia, stratégiai cél nélkül, pusztán a véletlen genetikai mezején bolyongva hozta létre az élet egész biológiai világát - ahogy a darwini evolúciós hipotézis állítja a becslések szerint 7,77 millió állatfaj vak természetes szelekció általi önszaporodását.

Míg az emberi nemesítés tudatosan válogat és szelektál a fajta jellemzőkre, de nem úgy, hogy az általános evolúciós témához illően a legjobban alkalmazkodó egyedeket viszik be a tenyésztési folyamatba, hanem úgy, hogy bizonyos tulajdonságokkal rendelkező egyedeket választanak ki, amelyek a kívánt értékkel rendelkeznek!

Ha pedig nem létezik első sejthez vezető működőképes út, akkor evolúciós alap sem létezhet, ilyenformán a nem bizonyított ősi sejtes alapon miféle bizonyított őssejtszaporodásra épülő evolúciós folyamat zajlik? Amit láthatunk és vizsgálhatunk, az az élőlények változékony formálódása a változó környezeti hatásokra, miközben a saját nemük szerinti életképes szaporodásuk záloga a fennmaradásuknak. De ez Isten jelen korszakhoz tartozó teremtési rendjének eredményeként létezik. Pontosan, ahogy a Biblia is írja. 

"Mert a teremtett világ a hiábavalóságnak lett alávetve, nem akaratlagosan, hanem azért, aki alávetette, abban a reményben, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a romlottság rabságából az Isten fiai dicsőségének szabadságára." (Róma 8:20-21) 

Isten nagyon közeli új rendjében azonban erre az evolúciós alkalmazkodásra már nem lesz szükség. Az eredeti rend, az édeni béke és harmónia helyreáll, Isten örök dicsőségére és dicséretére, amitől az evolucionisták mereven elzárkóznak.

Ez a világrendszer hatalmas robajjal fog véget érni, amikor a hitetlen világ és támogatói Krisztus visszatérésekor lelepleződnek, hogy amit Isten ellen használtak, az egész evolúciós filozófiájuk hamis volt, és kifejezetten azért jött létre, hogy kifejezze ellenszenvüket. Éppen ellenkezőleg, azt mondja az Istentől rendelt király azoknak, akik az ő jobbján vannak:

"Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely a világ megalapítása óta nektek készült." (Máté 25:34) 

És akkor ... 

"Házakat építenek és laknak bennük, szőlőt ültetnek és eszik a gyümölcsét. Nem azért építkeznek, hogy más lakjon benne, nem azért ültetnek, hogy más egye a gyümölcsét, mert mint a fák, olyan lesz népem élete, és kezük munkáját elfogyasztják választottjaim. Nem fáradnak el hiába, és nem engednek a korai halálnak, mert ők az Úr áldozatainak magva, és utódaik velük lesznek. És mielőtt még kiáltanának, én válaszolok; még szólnak, és én meghallgatom őket. A farkas és a bárány együtt legel majd, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz a kenyere. Sehol sem árthatnak, sem pusztíthatnak az én szentségem hegyén; így szól az Úr... És a farkas a báránnyal lakik, és a leopárd a kecskebakkal hál, és a borjú és az oroszlánkölyök és a hízó együtt vannak, és egy kisgyermek őrzi őket; a tehén és a medve legelészik, [és] a kicsinyeik együtt hálnak, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a szopós marha a vipera odújában gyönyörködik, és a marha a baziliszkusz odúja fölött tárja szét kezét: Nem bántanak és nem pusztítanak sehol az én szentségem hegyén, mert a föld tele lesz az Úr /YHVH, HAHVEH, JEHOVAH/ ismeretével, mint ahogy a vizek elborítják a tengert." (Ézsaiás 65:21-25; 11:6-9)

hétfő

Istenteszt ateisták számára

 



KEDVES ATEISTA BARÁTOM! Nos, akkor íme a feladat: Menj be egy szobába, hogy senki ne lássa, hogy bent vagy, és bizonyítsd be azoknak, akik a szobán kívül vannak és nem láthatnak, hogy te létezel.

Isten létezésének bizonyítéka ugyanolyan, mint a te létezésednek a bizonyítéka a szobában. Ha nem tudsz magadról bizonyítékot adni, pedig biztosan vagy, ugyanúgy nem tudsz Istenről bizonyítékot adni, pedig van. Tehát a bizonyítékod hiánya elégtelen mindkét esetben. De ha van bizonyítékod magadról, ugyanúgy van Istenről is, a kettő összefügg!

Semmi olyan nem csinálhatsz, amit Isten sem csinál. Például nem kiabálhatsz ki a szobából, hogy helló, itt vagyok a szobában, mert Isten sem kiabál fentről az emberiségnek hangosan, hogy helló emberek, itt vagyok fent az égben láthatatlanul, halljátok a hangomat? Isten így, ezen a módon nem bizonyítja magát.

Telefonon se hívjál fel senkit, mert Isten se hív fel senkit. Ne is dörömbölj az ajtón, mert Isten sem dörömböl semmilyen ajtón. Isten csak azokat nem engedi közel magához, akik verik az ajtaját.

Ha kidugsz az ajtó alatt egy üres papírlapot, az sem bizonyíték rád, mert a nyitott ablakon befújt a szél és úgy kicsúszott az ajtó alatt. Fényképet se dugj ki, mert Isten sem mutat magáról fényképet. Tehát semmi olyan nem csinálhatsz, amit Isten se csinál. Ezt ne felejtsd el egy pillanatra sem. Te ott vagy bent a szobában, de meg kell találnod a saját létezésednek nem téves bizonyítékát.

Azt mondod: "Gondolkodom, tehát vagyok. Ez elég jó nekem." - Ez nem jó válasz, mert ha Isten is ezt mondja, a kívülállóknak nem bizonyítja önmagát, hogy létezik. De neked bizonyítanod kell a kívülállóknak, hogy bent vagy a szobában, pedig nem láthatnak. Nem magadnak kell bizonyítani, hanem másoknak.

Ugyanígy kérik az ateisták a hívőket, hogy bizonyítják be, hogy Isten létezik.

Ha azt mondom, Isten gondolkodik, tehát van, akkor nagy röhögés rá a válsz, sátáni vigyor. Ez tehát nem jó válasz, hogy a gondolkodás megfelelő bizonyíték. Azzal, hogy egy ember bent a szobában gondolkodik, a kívülállóknak nem bizonyíték, hogy bent van a szobában.

Tehát a kérdés, hogy hogyan bizonyítja az ateista a saját létezését egy szoba belsejéből, ahol senki sem láthatja?

Az a kulcsa az Isten láthatatlan létezésének, ami a te láthatatlan létezésednek is a kulcsa. Ha adsz magadról egy bizonyítékod, akkor felfedezheted, hogy Isten is adott magáról ugyanilyen bizonyítékot. Meg kell találnod ezt a bizonyítékot, hogy mi lehet az. Mert te bent vagy a szobában, Isten meg a szellemvilágban. Mindkettő láthatatlan a kívülálló emberek számára.

Az ateista azt mondja, Istenről nincsen semmiféle bizonyíték. Aki elmegy a szoba előtti folyosón, az is azt mondja, hogy a szobában nincsen senki. Pedig ott vagy bent. Isten meg ott van, ahol nem lehet látni, mert nincs anyagi teste.

A szoba fala olyan, mint a láthatatlanság. Eltakar a láthatóság elől. Pedig van megoldás a számodra, csak nem alkalmazod a megoldást, mert nem is akarod. Nem akarod, hogy Isten létezzen. Ezért zárkózol el a megoldás elől. Ostoba indokokat mondasz és mellébeszélsz.

Itt van a szándékosság az ateistáknál, nem akarják, hogy Isten létezzen, azért mondják, hogy nincs rá bizonyíték. Mert ami bizonyítja, azt nem alkalmazzák. Te sem alkalmazod bent a szobában. Kiderült az igazság.

„Ó ti tudatlanok, meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz? Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? Ti öntelt ostobák, meddig gyűlölitek az igazi tudást? Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre, akkor kijelenteném nektek titkaimat, és megértetném veletek tanításomat! De nem hallgattatok rám, hiába ajánlottam fel segítségemet, kezemet nyújtottam nektek, de elfordultatok tőlem, semmibe vettétek minden tanácsomat, intésemmel nem törődtetek. Ezért majd én is nevetek rajtatok, mikor utolér a nyomorúság, kigúnyollak, mikor rátok szakad, amitől féltetek, mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar, mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem, elborít a tengernyi baj és nyomorúság. Akkor majd kiáltoztok utánam, de nem felelek, kerestek majd mindenütt, de nem találtok. Mivel gyűlöltétek a bölcsességet, s nem tiszteltétek az Örökkévalót, tanácsaimmal nem törődtetek, és leráztátok fenyítéseimet, aratjátok hát, amit vetettetek, s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek. A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el, az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg. De aki engedelmesen hallgat rám, biztonságban fog élni, félelem nélküli nyugalomban, távol a veszedelemtől.” (Példabeszédek könyve 1:22-33)


Az ember választása nem Isten mindentudásának következménye

Továbbgördítve a gondolatot, ha valaki bent van egy szobában, ahol senki nem látja, és nem gyakorol hatást a külső környezetre, de feltételezi, vagy akár tudja, hogy az ajtón kívüli folyosón várhatóan el fog menni pár ember, akiknek fogalma nincsen, hogy az a valaki bent van, az a kívülálló hogyan mondhatja, hogy másként nem is tehetett, mint hogy elment az ajtó előtt, mert a ki a szobában van, előre tudta, hogy el fogok menni. Tehát mást nem is tehettem. Csak az előretudásával már befolyásolta az én szabad akaratomat, tehát mást nem is tehettem, minthogy elmentem az ajtó előtt, hiszen a szobában lévő előre tudta, hogy el fogok menni? Korántsem, a kettőnek egymáshoz semmi köze!

Az ateista ugyanezt mondja, nem is tehetett mást, mint hogy ateista lett, mert az Isten mindenkiről előre tudja, hogy ateista lesz, mivelhogy nincs meg a benne való hite, mert képtelen rá. De ezért Isten a felelős, hogy bár tudta előre, hogy hitetlen lesz, mégis megteremtette. Ha meg nem tudta, akkor nem mindenható. Tehát az Isten mindentudása megcáfolja a szabad akaratot, hogy az nem létezik. Erre megy ki a játék.

Az ateizmus a bizonyíték a szabad akaratra, hogy ők ezt a világnézetet választották, és nem a keresztény hitet.

Csak az a gond, hogy egy ateista választása teljesen független az Isten gondolkodásától, mert nem az Isten noszogatja, hogy legyen ateista, hanem éppen az ellenkezőjét akarja, hogy térjen meg.

"Ő ugyanis azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és hogy eljusson az igazság megismerésére." (1Timótheus 2:4 (H Budai) Mire az ateista válasza az, hogy nem térhet meg, mert az Isten előre tudta, hogy nem fog megtérni, tehát ő mást nem is tehet, mint hogy ateista marad.

Világosan látható, hogy itt egy logikai csapdát akarnak állítani Istennek, amelyben az előretudása minden szabad akarati cselekvést meggátol, vagyis ő a felelős bárkinek bármilyen cselekedetéért, amit Ő előre tud. Az előretudás miatt pedig mást nem is tehet senki, mint amit neki az előretudás megszabott.

Ez a felfogás azért hamis, mert a folyosón való előrehaladás abszolút független attól, hogy valaki bent a szobában mit gondol, hogy valaki el fog-e menni a folyosón vagy nem. Különösen, ha elmegy, és véletlenül éppen az ajtó előtt megbotlik, és kitöri a nyakát.

Jogos a kérdés: netán ha jön a rendőrség, és megkérdezik, hogy tud-e valamit a halálesetről, és azt fogja mondani, számítottam rá, hogy pár ember el fog menni az ajtóm előtt, ezért majd felelősségre fogják vonni, hogy miért nem szólt előre? - Hello! Akik itt elmentek az ajtóm előtt, ugyan ki ne törjétek már a nyakatokat, hanem vigyázzatok, hogyan mentek! Nem hinném, hogy ezért a rendőrség el fogja őt marasztalni.

A folyosón elmenőnek szabad akarata van, ami független attól, hogy valaki róla mit gondol. A kettőnek egymáshoz abszolút nincsen semmi köze. Az ateista maga dönti el, mit miért csinál, ami abból is látszik, hogy ahányan vannak, annyiféleképpen gondolkodnak az életük irányításáról. A logikai bukfenc az ő érvelésükben van, és hogy épp az ajtó előtt buktak fel és törték ki a nyakukat, az teljesen az ő hibájuk, senki másé. Különösen, hogy a folyosó elején ki volt téve egy tábla: nézzen a lába elé!

"Aki hisz ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3:18)

Hogy az Isten előre kiről mit tud, annak semmi köze ahhoz, hogy az ember mit választ. Ha nem létezne szabad akarat, az éttermekben nem létezne A la Carte étlap, csak menü, abból is csak egyetlen fajta.

Az ateista a választásának a felelősségét rá akarja hárítani Istenre, hogy mást nem is tehetett, mert ő csak azt teszi, amit az Isten előre tud róla, hogy tenni fog. Csak az a kérdés, honnan tudja a folyosón elmenő ember, hogy mit gondolnak róla a szobában?

Ha az ateista előre elhatározza, hogy mit fog tenni, az az ő dolga. Isten csak konstatálja, hogy mit gondolt, amiből kikövetkeztethető, hogy mit fog tenni.

Ha nagyon konok az istentagadásában, az Isten megkeményítheti, mint az egyiptomi fáraó szívét is megkeményítette, aki ellenállt az Isten akaratának, hogy engedje el Izrael népét. (2Mózes 3:19; 5:2; 7:3) Tehát ha valaki gonoszul viselkedik Istennel szemben, azt Isten a gonoszságában megkeményíti!!!

"Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani." (2Péter 2:9)

Az ateistának az van mondva, hogy engedje el az istentagadását, ne ragaszkodjon hozzá, mert nem lesz jó vége. De ő annál inkább ragaszkodik hozzá. És vádolja az Istent a saját gonosz cselekedetéért. Mert hogy ő nem tehet róla.

Pedig csak ő tehet róla. A szűkebb vagy tágabb környezete befolyásolhatja, de ő hozza meg a végső döntést. A bizonyíték nélküli hitet azért varrják a hívők nyakába, hogy az ő nyakukban lógó bizonyíték nélküli hitetlenségről eltereljék a figyelmet.

Az istenkérdés a szív és az elme választása, az ember úgy dönt, amilyen álláspontot hordoz az eszében és a szívében.

"Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését! Mert [azt mondtad] te: Az Úr /JHVH/ az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: ... Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom neki az én szabadításomat." (Zsoltárok 91:8-9, 14-16)

¤¤¤¤¤¤

Ateista hozzászólásokból idézek, mert a stílusuk egy az egyben közölhetetlen:

Te egy idióta vagy, buta ember. Ezt a sok energiát, amit ráfordítottál arra, hogy ezt a hosszú szöveget leírjad (el sem olvastam, mert minek?), inkább arra fordítottad volna, hogy kiver...at, ne legyél frusztrált.
Sok sikert kívánok a masz...hoz!

U.I.: Ne idegeskedj, nem tehetsz róla, hogy hülye vagy.

[Konkrét válaszra ezen kívül nem tellett ettől az ateista fénylénytől.]

¤¤¤¤¤¤

Nyuszika, ba… , te olyan sötét vagy, mint a bányató.

1) Nem tudsz olyan szobát alkotni, hogy ne tudjam valamilyen tudományos módon igazolni... hogy létezek.

2) Ha én esetleg nem tudnám tudományos módon igazolni a létezésemet, pedig a szobában vagyok, de Józsi, Béla, Jenő, és még potenciálisan végtelen létező és nem létező személy sem tudja bizonyítani. Te miért éppen bennem hiszel, és miért nem a Józsiban, Bélában, Jenőben, és végtelen sok más személyben, aki szintén nem tudja igazolni, hogy a szobában van?

- Most tudja vagy nem tudja?

3) Még egyszerűbben. Ha nem vagyok a szobában, azt sem tudom igazolni.

- Nem az volt a kérdés, hogy mit nem tud igazolni, egyébként meg ha nem tudja igazolni, hogy a szobán kívül van, mondjuk egy pszichiátriai intézetben kezelés alatt áll, akkor már érhető, hogy miért nem tudja igazolni.

4) Ha isten egy hermetikusan elzárt szobában van, ahonnan semmiféle módon nem tudja igazolni magát,

- A kérdés nem Isten hollétére vonatkozott, mert azt tudjuk, hogy hol van, és azt is, hogy milyen bizonyítékot adott magáról. /Róma 1:20)

¤¤¤¤¤¤

Az agnosztikus ateista nem tagadja isten létezését. Fi... nincs arról, mi az ateizmus. Az egész postod emiatt is téves, azonkívül logikailag k... zavaros, bugyuta baromság.

Először az alapfogalmakat kellene felfognod, hogy mit is jelent az ateizmus, mert már ott elb... https://ateistaklub.blog.hu/

- Ahány ateista van, annyiféleképpen értelmezik, hogy nekik mit jelent az istenhitük hiányának a mindennapokban való megélése. Amiben a legtöbben egyeznek, az a káromkodó kifejezések gyakori használata.





kedd

A darwini evolúció tudományos cáfolata


Motto: "Az evolucionisták legerősebb érve elméletük alátámasztására, hogy Isten nélkül akarnak élni. Az összes többi erre épül!"

Tartalom:

- Mik az evolúció tényei?

1., Alapjaiban szubjektív hozzáállás

2., Nem tud elszámolni a saját képességei eredetével

3., A DNS genetikai programját manipulálja

4., A mutánskópia eredetére nem tud válaszolni

5., A biológiai evolúció véletlenszerű mutációkra és rekombinációkra építi doktrínáját

6., A természetes kiválasztódás manipulálása

7., Az evolúció kiválogatódással kapcsolatos félrevezetése

8., Új fajok kialakulásának manipulálása

9., Darwin szelekciós elméletének buktatói öt pontban

10., Az elefánt evolúciós fejlődésének problémája

11., Komplex struktúrák evolúció által?

12., Az akadémiai tudomány elfogult választása 

13., Evolúció balekoknak


1., ALAPJAIBAN SZUBJEKTÍV HOZZÁÁLLÁS

A darwinista elmélet kifejezetten ateista világnézetből táplálkozik, amely más eredetet nem hajlandó figyelembe venni.

Az evolúció hívei a megértés előtt kötelezték el magukat, az elkötelezettségük diktálja a megértésüket, tehát teljesen elfogultak és nem tárgyilagosak végkövetkeztetéseikben, hanem a dolgokat egy rájuk jellemző speciális nézőpontból magyarázzák. 

"Amikor a földi élet keletkezéséről van szó, csak két lehetőség van: teremtés vagy spontán generáció (evolúció). Nincs harmadik út. A spontán nemzedéket 100 évvel ezelőtt cáfolták, de ez csak egy másik következtetésre vezet. : a természetfeletti teremtésé. Ezt filozófiai okokból (személyes okokból) nem fogadhatjuk el; ezért úgy döntünk, hogy hiszünk a lehetetlenben: az élet spontán módon, véletlenül keletkezett." /George Wald, az 1967-es tudományos Nobel-békedíj nyertese, Lindsay, Dennis, "The Dinosaur Dilemma", Christ for the Nations, 1. kötet. 35., 8. szám, 1982. november, 4–5., 14. o./ - https://www.conservapedia.com/George_Wald

Az evolucionisták utólag akarják bizonyítani azt, amit világnézeti alapállásként előzőleg elfogadtak és onnantól kezdve mindent annak alárendelve magyaráznak. Előre megállapítani valamit, amit utólag akarnak bizonyítani, talán nem fordítva kellene?!

2., NEM TUD ELSZÁMOLNI A SAJÁT KÉPESSÉGEI EREDETÉVEL

Az evolúció mechanizmusai nem tudnak elszámolni azon biológiai apparátus teljes készletével, amivel az evolúció utólag, de előre programozottan végbemegy.

Az evolúció oka nincs meg az evolúcióban. Az evolúció mint okozat nem tartalmaz választ az azt előidéző okra, ami őt következménnyé teszi. Saját magáról nem ad számot, hogy egyátalán miért lehetséges az evolúció? Ami csupán egy gyártósoron végbemenő, programozott biológiai folyamat.

Az evolúciós egységeknek tudniuk kell azt a „kunsztot”, hogy szaporodnak, megvan bennük az öröklődés, az örökletes változatosság... Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” /Szathmáry Eőrs evolúcióbiológus/

Honnan van ezt a „kunszt” – fogalmuk nincsen!

Egy eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg eleve nincs meg az evolúcióra való képesség, /reprodukció, mutáció, variálódás, természetes kiválasztódás, öröklődés/, az evolúciós folyamat el sem tud indulni. Az evolúció csak akkor tud működni, ha az összes összetevője egyszerre jelen van és egyszerre működik. Honnét vannak ezek a képességek, amik által az állítólagos evolúció végbemegy?

Honnan meríti kezdetben az evolúciós folyamat a mutációs divergencia lehetőségét /a genetikai betűk szekvenciális változása/ bekövetkezését, amit később eszközként használ? Tehát az evolúcióban először evolúcióra képes élőlényekre van szükség, mielőtt egyáltalán elindulna az evolúció. A mutációnak meg először létre kellene hoznia azt a bázist, ahol véghez viheti a mutációt, vagyis azt a működő programbázist, amit mutálni akarnak vele. Mindkettőben előre szükséges az a képesség, amivel utólag az evolúciót lefuttatják.

3., A DNS GENETIKAI PROGRAMJÁT MANIPULÁLJA

A darwini evolúció azokkal a mechanizmusokkal, amiket Darwin összehordott, teljesen működésképtelen, mivel a működésképességét a DNS-ben rögzített programnak köszönheti [aminek eredete és fejlődése egyébként a biológia egyetemes rejtélye -  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3293468/ ], amiben van kódolás a mikroevolúcióra, úgy mint fajon belüli variálódási képességet elősegítő tulajdonságok kialakulásának változatosságára, de nincsen a fajok átalakulására új fajokká. Az evolúció minden konkrét bizonyítéka az élőlények életidőn belüli alkalmazkodásában történő mikrováltozásokban kimerül, mert pontosan erre van genetikailag programozva minden élőlény.

Ezt az eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg nincs meg az evolúcióra való képesség, az evolúciós folyamat el sem tud indulni. Tehát az evolúció már ott elbukik, hogy evolúciós képességgel kezdettől fogva rendelkező élőlényeket utólag lezajló, valamilyen őssejttől származtatott evolúciós folyamat által hoznak létre. /Legalábbis elméletben./ Gyakorlatilag az evolúciónak az eleve meglévő szaporodási képességhez semmi köze nincsen.

A darwinista felfogás szerint az eredeti genetikai, hibátlan alapbázis /intelligens DNS kódsűrítmény/ elégtelen volt a fajpopulációk létrehozására, de azok mutációs hibáinak felhalmozódásából az unintelligens természeti erők képesek voltak azt létrehozni. Ez leegyszerűsítve kb. annyit tesz: az öt csillagos étterem főszakácsa képtelen volt elkészíteni a többfogásos étrend menüt, de a képzetlen, krumplipucolásban is gyatra konyhai segédszemélyzet mindezt létrehozta. Ha ez nem tudományos skizofrénia, akkor micsoda!?

4., A MUTÁNSKÓPIA EREDETÉRE NEM TUD VÁLASZOLNI

Bármilyen utólagos mutáció nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne. /Programhiba nem hozhatja létre azt a kezdeti alapprogramot, amiben a hiba utólag végbemegy!/ Az evolúciós folyamat honnan veszi a mutációs eltérések /pontatlan öröklődések/ lehetőségét, amit utólag használ föl, mint eszközt?

A DNS programban végbemenő másolási hibák utólagosan kiválasztódott mutációs, véletlenszerű előnyei adnák az alapot az evolúcióra, mivel mutáció nélkül az evolúció nem létezhet! Azonban a mutáció nem alkalmazható annak a DNS programnak a létrejövetelére, amiben keletkezik a mutáció. Bármilyen utólagos mutáció /az öröklődő anyag hirtelen változása/ nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne, aminek nyersanyagát szolgáltatná. Ezért az élővilágnak nincsen evolúciós alapja, hanem teremtett DNS alapja van, amiben a mutáció utólag végbemegy.

A genetikai program a DNS kiszolgáló rendszere. Ha a DNS-ben, a fehérjeszintézis szabályozásával hihetetlen precíz utasítások vannak az életet hordozó összetett molekulákban /nukleotidokban/ az összes ismert élő organizmus reprodukciós fejlődésére, működésére és a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra vonatkozóan, akkor teljesen új fajpopulációk kialakulására vonatkozóan is lennének genetikai utasítások, nem pedig véletlen változások szeszélyeire lennének bízva.

[Ráadásul ma már arra is van bizonyíték, hogy genetikailag programozott, kifejezetten célirányos mutációk léteznek!

A DNS-mutációk nem véletlenszerűek, mint korábban gondolták.” - https://www.ucdavis.edu/food/news/study-challenges-evolutionary-theory-dna-mutations-are-random

A mutációk véletlenszerű előfordulása következményeiket tekintve olyan axióma, amelyen a biológia és az evolúcióelmélet nagy része támaszkodik… A genombiológia új felfedezései azonban a klasszikus nézetek újragondolására inspirálnak.” - https://www.nature.com/articles/s41586-021-04269-6]

Ha bizonyos mutációk az organizmus szükséglete miatt merülnek fel, nem pedig véletlenszerűen, ez irányító programot jelez, ami a klasszikus neodarwinizmus ellentéte. Tehát még a történés módja is bizonytalan, nem hogy annak eredete.

5., A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ VÉLETLENSZERŰ MUTÁCIÓKRA ÉS REKOMBINÁCIÓKRA ÉPÍTI DOKTRÍNÁJÁT.

Ezt azonnal cáfolja a mesterséges szelekció elve, amely nem alapulhat véletlenszerű mutációkon és rekombinációkon, mert akkor nem valósulna meg a tenyésztési cél, nem következne be minőségi változás. Tehát tudatosan ki kell választani a tenyésztésre szánt alanyokat és a folyamatot /az adott fajta értékmérő tulajdonságainak javítását/ el kell indítani és végig kell vinni a kitűzött cél eléréséig. Erre garancia a tudatosan, mesterségesen szelektáló tenyésztő.

Az evolúcióban ezzel szemben minden minőségi változás a véletlen mutációknak és rekombinációknak tulajdonítható. Tehát abszolút nincsen tudatosság a folyamatban, mégis ugyanazt az eredményt hozzák ki vele, ami egy biológiai manipuláció eredménye. [Legalábbis a dogma erre épül.]

Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins, a Teremtés 17. old./

Az életszervező DNS genetikai programjának /az élet alaprajzának/ hallatlan komplexitása mögötti intelligencia tervezési stratégiáját felváltotta volna az evolúciós biológia hazárdjátéka, az ahogy esik úgy puffan? A molekulák meleg helyen tanyázása idővel létrehozza az elefánt kolóniát?

Talán a langyos közeg a betűket is mondatokká avanzsálja? Akkor a DNS-program minek, vagy a mondanivalóját válogatott szavakba öntő ember? Ha minden azzá fejlődik, amivé akar? Illetve nem akar, hanem ahogy sikerül neki.

Az embernek tudatosság kell, a természetnek meg elég a véletlen, az eredmény mégis ugyanaz?

"Tenyésztésen azt az állandó jellegű tevékenységet értjük, amely kiváló tenyészegyedek párosítását, majd pároztatását valósítja meg abból a célból, hogy a szülőknél még jobb belső és külső tulajdonságú utódokat kapjon... A kutyatenyésztés célja: szebbet, kiválóbbat létrehozni, mint a már meglévő tenyészanyag. Megvalósításához két alapvető feltétel szükséges: 1. jó minőségű kutyák; 2. odaadó és hozzáértő szakemberek. Az irányított tenyésztési munkában természetesen az oroszlánrész a kutyatenyésztőkre vár.” /Arcanum.com – A tenyésztés fogalma/

Ugyanez a követelmény az elefántoknál, atomok, molekulák meleg helyen tartása, és egy kettőre lesz belőle... A távfűtés meg biztosítva van. A többi megy magától, mint a karikacsapás. A darwini zsenialitás tényleg nyilvánvaló, legalábbis ami a filozófia népszerűségét illeti. Ebben a sikere kétségtelenül töretlen.

6., A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS MANIPULÁLÁSA

"Amíg a szelekciós erők állandóak, a természetes szelekció egy irányba tolhatja az evolúciót, és meglepően rövid időn belül kifinomult struktúrákat hozhat létre." - https://sci.waikato.ac.nz/evolution/faq.shtml

Az első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan DNS-el rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül nincs természetes kiválasztódás. Ha valaki a kiválasztódással vagy mutációval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni.

A természetes szelekció állítólag szétzúzta a tervezéssel kapcsolatos érvelést. Darwin egyértelműen megmutatta, hogy a valószínűtlen, kis vak lépések kis sorozata látszólagos tervezést eredményezhet, tervezői útmutatás nélkül. - Ez csak állandóan egy irányba ható szelekciós nyomásnál történhetne meg, de mi van ha megváltozik a szelekciós nyomás iránya? Ha megváltozik a szelekciós nyomás [csapadékos és száraz időjárás változása, stb.], akkor az élőlény könnyen visszaidomulhat, ahogy a pintyek csőrénél láthattuk.

A kialakulás szükséges egyirányúságával szemben a természeti körülmények állandóan változnak, ennélfogva a természet munkájában a szelekciós nyomásirányok és erősségek is változnak, ezzel szemben a mesterséges szelekció sikere pont azon áll, hogy nem változhat, mert akkor valaminek a mesterséges kitenyésztése nem valósul meg, a minőségi változás nem jön létre.

Tehát az első leküzdhetetlen akadály a speciális, az adott élőlényre irányuló szelekciós nyomásgyakorlás rendkívül hosszú időn át /a szükséges ideig/ történő fenntartása a természeti körülmények állandó változásai közepette. /Ezt a mesterséges szelekcióban biztosítja a tudatos, mesterséges emberi beavatkozás, a külső szelekciós nyomás állandó egyirányú fenntartásával./

Az újabb óriási probléma, hogy nem csak egy adott élőlény komplett kifejlesztését tulajdonítják a természetes szelekciónak, hanem millióféle különböző élőlény komplett kifejlődését egy adott kezdeti élőlényből. Ami azzal jár, hogy ahány féle élőlény kialakulása elkezdődik, arra az élőlényre fókuszálva annak megfelelő tárgyú, intenzitású és irányú szelekciós nyomást kell alkalmazni, amit végig folyamatosan fenn kell tartani addig a szintig, amíg arra a fajra jellemzően kifejlődik az önálló életre, szaporodásra és az adott szerves és szervetlen életkörülményekhez való alkalmazkodásra képes élőlény.

Mivel az élőlények különbözőek, a szelekciós nyomásoknak is különbözőeknek kell lenniük, ami azzal jár, hogy ami jó az egyiknek, az nem feltétlenül jó a másiknak /a mesterséges szelekcióban ez teljesen nyilvánvaló, hiszen nem tenyésztenek egy ugyanazon kaptafára egymástól különböző élőlényeket, hanem a párosításokat külön-külön célok szerint határozzák meg: kedvező súly, gyorsaság, termőképesség, stb./ ami teljesen nyilvánvaló és evidens!

Tehát a szelekciós nyomások millióféle variációit ha szembeállítjuk az egy adott irányú fejlődési vonalat igénylő élőlények millióféle állítólagos elágazású fejlődésével, abból mi fog kijönni?

Az élővilág több millió különféle élőlényből áll, ami mind abszolút precízen illeszkedik a környezetébe, azt a rendkívül változatos, egymásnak ellentmondó, koordinálatlan környezeti szelekciós nyomás hogyan hozza létre, hiszen minden élőlényt külön-külön a neki megfelelő szelekciós nyomással kell párosítani?! Millióféle élőlény kifejlődéséhez annyiféle irányított szelekciós nyomást kell alkalmazni, amennyi kell a sikeres kifejlődéshez. Mi irányítja a szelekciós nyomás irányát a szükséges mértékben - a véletlen?

Darwin szerint a spontán ható szelekciós nyomás mindent a szükséges mértékben /a legerősebben alkalmazkodó élőlények élővilágának megteremtését támogatva/ alakított ki lassú, folyamatos, lépcsőzetes alkalmazkodással rendkívül hosszú idő alatt. Mondhatni, célzó nemesítéssel bármiféle cél vagy terv [Tervező] nélkül.

És a frontális ütközésekkel mi van? Amikor egy fejlődésnek indult élőlény szembe kerül olyan szelekciós erőkkel, amik teljesen ellentétesek a korábban őt ért hatásokkal, akkor hogyan folytatta a fejlődési vonalát az egyre komplexebbé válás irányában a spontán megkezdett, egyébként céltalan útján?

A mesterséges szelekcióban intelligensen irányított stratégiai folyamatot felügyelnek a tenyésztők, a természetesben meg véletlen folyamatot generálnak abszolút felügyeletlen váltakozó természeti erők és irányok. És állítólag mindkettőben ugyanaz jön létre, egy minőségileg jobb anatómiájú és tulajdonságú élőlény. Amiből millió van, ráadásul millió féle, teljesen különböző élet- és szaporodóképes funkcióval.

A darwini evolúció egy vagy több sejtből építi fel a többmilliós élővilágot, tehát a tulajdonság kiválasztását környezeti nyomással hozza létre tenyésztési program nélkül.

Egy folyamatosan változó környezetben honnan szedi a millióféle szükséges környezeti szelekciós nyomást a millióféle még nem teljesen kifejlődött, kifejlődési folyamatban résztvevő élőlény teljes kifejlődéséig? 

Tehát nem egyetlen élőlény kedvezőbb tulajdonságainak átörökítéséről van szó, hanem millió féle élőlény összes kedvező tulajdonságainak a kifejlesztéséről, ami azelőtt nem létezett!

A mesterséges szelekció elvét a természetes szelekció intelligencia nélkül nem másolhatta le, hogy állandóan egyirányú szelekciós nyomást gyakoroljon millióféle élőlény komplex felépítésének biztosításához. Hanem az állandó környezeti változásokkal még keresztbe is tett neki. Úgy hogy ez a folyamatos tökéletesedés az evolúció képzeletbeli törzsfáján csupán áltudományos fantazmagória.

Ettől függetlenül a ki tudja honnan előkerült miniatűr őslény állítólag csörtetett előre az őssejttől az emberig, mintha zsinóron húzták volna. Csakhogy ez nem a természetes kiválasztódás érdeme, hanem az evolucionistáké, akik a zsinór végét fogják.

A természetes kiválasztódás alapvetően egy adott körben lévő tisztulási folyamatot segít elő, miközben a folyamatban résztvevő alanyok az adott génszekvenciájuk kiaknázásával alkalmazkodnak a változó természeti körülményekhez. A reá osztott feladata ennyiben ki is merül.

A galapagoszi pintyek csőre rövid távon ide-oda változott egy alaphelyzethez igazodva. Nem történt egy irányú évmilliós szelekciós nyomás, ami a természetes szelekció teremtő erejével átváltoztatta volna a pintyet más fajjá. A csőrük visszaidomult az alaphelyzetre, miután megváltozott az éghajlat, és nem történt millió évekre nyúló egyirányú fejlődő makroevolúciós átalakulás.Tehát ilyen módon nem is fejlődhettek ki. A ciklikus váltakozás körforgása meggátolja az ilyen irányú elképzelést.

A múlt és jelen történelmi eseményei ezt igazolják. Innentől kezdve bármilyen makroevolúciós /fajon túli/ változásnak nincsen semmiféle létjogosultsága a populációk életében, mert nincsen mögötte speciális irányú szelekciós nyomás! Ami volt, azt a populáció megoldotta mikroevolúcióval /életidőn belüli változékonysággal/.

- Királyfiként fogd azt a rusnya békát, gyakorolj rá szelekciós nyomást: csókolgasd körbe elegendő ideig, holt biztos, hogy királykisasszony lesz belőle! - Elméletnek elmegy, de a valóság a mesék határain túl vannak.

Ami tehát a darwini evolúció makroevolúciós hipotézisét megbuktatja az az, hogy a képzeletbeli folyamat mögött nincsen állandóan fennálló, egy irányba ható, makroevolúciót, teljesen új genetikai információkkal programozott fajstruktúrákat kicsikaró szelekciós nyomás. Soha nem is volt és soha nem is lesz.

Mert ha igen nagy mértékű a szelekciós nyomás /a túlélés támasztotta igény/, mondjuk ha extrém hideggé válik a környezet, és azt bundanöveléssel /vagy valami ehhez kapcsolódó változással/ az adott populáció nem tudja megoldani a saját életidején belül, akkor kihal. /Lásd pl. a mamutokat./

Ennélfogva minden evolúciós változás az életidőn belüli mikroevolúció kategóriájába tartozik. Röviden: szelekciós nyomás + életidőn belüli alkalmazkodás = túlélés. Ezen felül minden darwinista spekuláció a fantázia birodalmába tartozik, és a valódi tudományban nincsen létjogosultsága.

Ennek a vakon történő fejlődésnek bármiféle biológiai stratégiát nélkülöző hipotézise [amit evolúciós elméletnek neveznek] nem tudomány, hanem kifejezetten csúsztatás, az elhitetésnek egy tudományosnak beállított spekulatív kifejeződése. Majd a természetes szelekció megoldja, összeválogatja, kifejleszti. A jegyszedő nő is arról híres, hogy a jegyek kiválogatásával megtölti a színháztermet. Meg a zsűri létrehozza a kiváló produkciókat, nem csak elbírálja. A darwinizmusban már csak így mennek a dolgok.

És sikere a laikus tömegeknél is csak azért van, mert erkölcsi szabadúszóságot eredményez. A tudósok meg ebből élnek, erre kapják az anyagi és erkölcsi támogatásokat, hogy ezt a materialista világszemléletet fenntartsák.

7., AZ EVOLÚCIÓ KIVÁLOGATÓDÁSSAL KAPCSOLATOS FÉLREVEZETÉSE

"A szelektív nyomás miatt a bizonyos fenotípusokkal rendelkező szervezetek előnyt élveznek a túlélés és a szaporodás szempontjából. Idővel ez evolúcióhoz vezet." https://catherinephamevolution.weebly.com/selection-pressure.html

Ez hatalmas átverés, mivel ugyanaz a szelekció, ami megtartja az előnyös változásokat, ki is szelektálja ugyanazokat a változásokat, amint megváltozik a szelekciós nyomás iránya. Tehát ugyanaz a pozitív és a negatív szelekció is a változó szelekciós nyomás függvényében!!!

A szelekció oda-vissza rakosgat, egyszer előnynek könyvel el valamit, aztán ugyanazt hátránynak. Mindez egy adott fajon belül történik, tehát nem lehet egymásra rakosgatni a képzeletbeli előnyöket egy képzeletbeli új faj kialakulása érdekében, mert az újabb anatómiai és jellembeli változások könnyen hátrányokká válhatnak!

Mégis hogyan tanítják? Csak az előnyről vesznek tudomást [amit evolúciós fejlődésnek neveznek], ami áltudományos darwinista filozófia! Ugyanilyen téveszme azt állítani: - Valaki egyszer lopott, ami idővel bűnözővé váláshoz vezet, akinek a lopás a szakterülete. Csak hogy idővel megváltozott, és nem lett belőle bűnöző! /A szelektív nyomás nem vezetett evolúcióhoz!/

A darwinizmus finomított csalások és szándékos csúsztatások sorozata tudományos köntösbe öltöztetve! Egy istentelen doktrína, ami erkölcsi öntörvényűséghez vezet. De ezért is találták ki, hogy az erkölcsi perverziókhoz szabad utat adjon az ateistáknak.

Sir Julian Huxley angol biológust, Thomas Huxley unokáját egyszer megkérdezték a televízióban, hogy miért fogadták el az evolúciót olyan
gyorsan. Azt mondta:
"Az ok, amiért ugrottunk Darwin könyvéhez, az volt, hogy Isten eszméje beleavatkozott szexuális szokásainkba.” /Julian Huxley, quoted by James Kennedy in Skeptics Answered, Kindle Edition (Colorado Springs: Multnomah Books, 2013), sec. epilogue para 27. /

Innentől kezdve az erkölcsi indíték erre a biológiai manipulációra teljesen nyilvánvalóan adva van.

8., ÚJ FAJOK KIALAKULÁSÁNAK MANIPULÁLÁSA

Darwin jelezte, hogy a fajok úgy alakulhatnak ki, hogy egy faj két részre szakad, vagy egy populáció eltér a meglévő ősétől egészen addig, hogy új faj legyen. Darwin evolúciós meglátásai zseniálisak voltak… - https://www.nature.com/scitable/knowledge/library/speciation-the-origin-of-new-species-26230527/

Ezzel ellentétben a Természetes kiválasztás című kéziratában ezt írja: Nem csoda, hogy nehézségekbe ütközik a faj és a fajta közötti különbség meghatározása; – nincs lényegi, csak önkényes különbség” (Darwin 1975, 98. o.). A fajok eredetében ezt írja: „Úgy tekintek a faj kifejezésre, mint amelyet a kényelem kedvéért önkényesen adnak egymáshoz nagyon hasonló egyedek halmazának, és hogy lényegében nem különbözik a fajta kifejezéstől” (Darwin, 1859 [1964, 52 o.) Darwin Hookernek írt levelében azt írja, hogy a „faj” szó „meghatározhatatlan” (1856. december 24.); az Eredetben pedig azt írja, hogy a „faj” kifejezés lényege „felfedezhetetlen”.

Darwin számára a „faj” meghatározhatatlan, mert nincs különbség a fajok és a fajták között.

Sok biológus elutasítja Darwin szkepticizmusát a fajkategóriával kapcsolatban, különösen azok, akik támogatják a biológiai fajkoncepciót. Például Mayr ezt írja: „Darwinnak nem sikerült megoldania a munkája címében jelzett problémát… Megvizsgáltam ennek a kudarcnak az okait (Mayr 1959a), és megállapítottam, hogy ezek között van az, hogy Darwin nem érti a fajok természetét” (Mayr) 1963, 12. o.

Mégis mit olvastunk fentebb? „Darwin jelezte, hogy a fajok úgy alakulhatnak ki, hogy egy faj két részre szakad, vagy egy populáció eltér a meglévő ősétől egészen addig, hogy új faj legyen. Darwin evolúciós meglátásai zseniálisak voltak … ”

Tehát a zseniális Darwin nem értette a fajok természetét, ettől függetlenül Darwin nyomán ma is alakulnak ki új fajok, mert hogy az evolúció az őssejtből kialakuló egyre újabb fajok kialakulásának állítására épül.

Miközben annyi történik, hogy az Isten által megteremtett alapfajok [típusok] saját fajhatáraikon belül variálódnak a változó környezeti hatásokra. Amit a Biblia is tanít, hogy a neme szerint szaporodik, nem lesz valamiféle őscickányból teljesen más faj, mert hogy az őscickány a saját neme szerint szaporodik, ami természeti törvény. Vagy tapasztalta bárki is valaha, hogy pl. a mosómedvék párosodásának nem mosómedvék lettek az utódai?

Egyébként meg hogy 25 millió éve fejlődtek ki? Na és honnan van a teljes anatómiai génkészletük? A szaporodási mechanizmusuk? A vizes élettérbe való beilleszkedésük igénye? /Stb./ Minden evolúciós kísérlet a természet terepasztalán működőnek látszik, de a DNS alap programjánál megakad. Mert már ott meg kell határozni, hogy miből mi legyen. Nem a vízparton dől el, sem nem a fák tetején.

Igaz, Darwin látszólag eldöntötte a kérdést anélkül, hogy tudta volna mi fán terem a DNS. Az evolúcióról tudta, hogy a fán terem. Mármint a törzsfán. Mert hogy szerinte kinőtt a DNS-ből a törzsfa. Talált valaki programot a DNS-ben a törzsfára? Nem nagyon.

A különböző lények közötti DNS-hasonlóságok a közös mérnöki tervezés bizonyítékai, és az a tény, hogy ezeknek a DNS-szekvenciáknak a különbségei megmagyarázhatatlanok az állítólagos evolúciós folyamatokkal, szintén erős bizonyítéka a tervezésnek. Maradjunk ennyiben.

Összegzés

Az evolúció csak látszólagosan természetes folyamat, valójában egy ok-okozati rendszer, amely egy intelligens történés. Ha az evolúció önmagában fejlődés, akkor az evolúcióelmélet miért nem fejlődött ki magától, miért volt szüksége Darwinra a kidolgozásához? Ha az elméleti folyamathoz intelligencia kellett, akkor a fizikai folyamathoz miért nem kellett intelligencia?

A darwinista evolúció lényege a szelekciós nyomásra történő mutációk haszna, amit a természetes kiválasztódás beépít a hosszú távon apránként kialakuló fajokba, az ezen a módon létrejövő életformák millió évek alatti egymásra rakódásába /egymásból való kifejlődésébe./

Ez jól hangzó hipotézis, de számtalan tényező bizonyítja, hogy a valóság egészen más!

1., A szelekciós nyomás állandóan változik a változó környezet függvényében.

2., A mutációk haszna nem biztosít hosszú távon egymásra rakható egyirányú fejlődést, mert nem halmozódnak fel egy populációban. [A tulajdonságok egyirányú felhalmozódásához egyirányúan halmozódó környezetre van szükség, amelyhez egyirányúan halmozódó szelekciós nyomás társul. És mi okozza ennek felhalmozódását? A darwinizmus által elrendelt vakszerencse? Mert a darwinizmus rendje kétségtelenül egyirányúan halmozódik. Máskülönben az egész hitrendszernek nincs értelme! Szerintük minden úgy halmozódik, ahogy az evolucionista Nagykönyvben meg van írva. Amit Darwin írt, azt ők megerősítették. Elrendelik, és megtörténik. Grimm legszebb meséiben bizonyára.

A baktériumok örökletes immunitása még mindig baktériumokat eredményez. Az evolucionisták olyan felhalmozódást hirdetnek, amely egy másik, teljesen más fajt hoz létre. Ha ez működne, akkor mostanra már nem lennének baktériumok.
]

3., A fajok nem kialakulnak, hanem a már eleve létezők változnak a beléjük programozott alkalmazkodó változékonyság kiaknázásával.

4. Átmeneti állapot a fajok között nem létezik, hanem amelyekre ráfogják, azok két élettérre tervezett stabil fajok.

Amikor az Erzsébet hidat építették, és átmeneti állapotában volt, senki nem közlekedett rajta, mert nem volt képessége betölteni eredeti funkcióját, amire megtervezték. Ha az evolúció filozófiája szerint minden élőlény átmeneti állapotban lenne, egyik se tudná betölteni eredeti funkcióját, amire tervezték, mivel nem volna túélőképes. A túlélést az átmeneti állapotból történő kilépés biztosítja, viszont addig nem lehet közlekedni a hídon, amíg ez meg nem történik. Az, hogy az élőlények simán túlélnek, bizonyítja, hogy nincsenek átmeneti állapotban, soha nem is voltak, nem kellett ebből az állapotból kilépniük!

5. Az emberiség nem része a természetes ökoszisztémának, hanem egy attól külön teremtés.

Történt egy jókora elszólás egy ökoszisztémával foglalkozó cikkben, amely így fogalmaz:

A természetes ökoszisztémák védelmének érdekében az emberiségnek fontos lenne a lehető legjobban kimaradni a természet dolgaiból, és minél kisebb befolyást gyakorolni az életközösségek természetes működésére.” /https://xforest.hu/okoszisztema/

Ez egy hatalmas horderejű kulcsmondat, amely bizonyítja, hogy a darwini evolúció törzsfejlődési elmélete nem alkalmazható az ember származására, mert ha alkalmazható volna, akkor a természetes ökoszisztéma szerves része volna az ember - mint aminek kulcspozíciója van, mint annyi másnak, – de éppen hogy az ember nélkül működik igazán megfelelően, az ember csak megbontja azt. Mert direkt és szánt szándékkal nem engedelmes az eredeti ökoszisztéma Létrehozójának.

[Az ökoszisztéma önmagát nem hozhatja létre, mert ahhoz tudni kell átlátni az egész folyamatot, hogy a szükséges alkatrészeket a kellő helyen és időben beillessze a helyére. Ehhez intelligenciára és programozásra van szükség!

Az élőlények állandó harcban élnek és kényszerből egymás élve fölfalják a túlélés érdekében, de kezdetben a túlélés evolúciójára nem volt szükség. A teremtés tökéletes harmóniával indult és ugyanoda is fog visszatérni. A darwini evolúció elmélete mindkettőt megkérdőjelezi úgy, hogy eszménnyé teszi az átmenetit.

Krisztus is végigment a szenvedés útján, hogy a megváltás által visszakerüljön a benne hívő ember Isten meghitt közelségébe, de ez az út a bűnbeesés miatt vált szükségessé. Ugyanígy az evolúció is a mostani világrendhez tartozik, Krisztus királyságában az evolúciós alkalmazkodás kényszerű gyakorlatára már többé nem lesz szükség.]

Végül is az embernek sem kell más fajjá válnia a túlélés érdekében, akkor más állatoknak miért kellene? Az evolúció nem megmagyarázza az élőlények kifejlődését, hanem kényszerített magyarázattal rendeli alá az elfogadott doktrínának az események tényállását, amit materialista világnézet szerint állapít meg a saját önkényes állásfoglalása szerint.

A Magyar Tudományos Akadémia 67 ország tudományos akadémiájához, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Societyhez hasonlóan elhatárolódik azoktól a "tudományon kívüli elképzelésektől", amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják. "A darwini evolúciós elmélet - ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott - nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását." /MTA Elnöksége. 2008/ „Az evolúcióelmélet erősebb, mint valaha. A világ egészén elfogadják, és még láthatáron sincs semmi olyasmi, ami megrengetné azt." /Szkeptikus Társaság/

9. DARWIN SZELEKCIÓS ELMÉLETÉNEK BUKTATÓI 5. PONTBAN

A természetes kiválasztódás a modern biológia sarokköve, az evolúciós változások egyik alapvető mechanizmusa, az élővilág összetettségéért és adaptív bonyolultságáért felelős fő folyamat. Daniel Denett filozófus szerint ezt a természetes kiválasztódás általi evolúciót „a valaha létezett legjobb ötletnek” minősíti.

1. Darwin szerint az evolúciót az élőlények eltérő túlélésével lehet magyarázni, amely a természetben előforduló változásokat követi - ezt a folyamatot nevezte "természetes szelekciónak".

2. Ezen nézet szerint a szervezetek utódai olyan módon különböznek egymástól és a szüleiktől, amelyek öröklődnek - azaz a különbségeket genetikailag tovább tudják adni saját utódaiknak.

3. Továbbá a természetben az élőlények jellemzően több utódot hoznak létre, mint amennyit a táplálék, a tér és más környezeti erőforrások korlátai mellett túlélni és szaporodni tudnak.

4. Ha egy adott utód olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyt jelentenek számára egy adott környezetben, akkor az adott szervezet nagyobb valószínűséggel marad életben és adja tovább ezeket a tulajdonságokat.

5. Ahogy a különbségek generációk során felhalmozódnak, a szervezetek populációi eltérnek őseiktől.

Mi a gond ezzel az értelmezéssel?

1. Darwin szerint az evolúciót az élőlények eltérő túlélésével lehet magyarázni, amely a természetben előforduló változásokat követi - ezt a folyamatot nevezte "természetes szelekciónak".

A természetben előforduló változások követése pontosan nem kedvez a hosszú távú evolúciónak, mert a természetes szelekció stratégiai célja az állandóan változó környezet kihívásainak való azonnali megfelelés, azokra választja ki az adott környezethez a legalkalmasabbakat. Tehát az élőlények eltérő túlélésének semmi köze ahhoz a képzeletbeli evolúcióhoz, amely valamilyen őssejtből évmilliók alatt kifejleszt millióféle komplex felépítésű, környezetéhez alkalmazkodni képes élőlényt.

Ha a túlélést az evolúció utólag alakítja ki, akkor nem létezhet olyan organizmus, amelyben a túlélést utólag az evolúció alakította ki, mivel túlélés nélkül nem létezhet olyan organizmus, amelyben a túlélés utólag kialakul. Mert ha nincs túlélőképessége, akkor eleve nem tud túlélni. Ezért a túlélésre képes élőlénynek előre léteznie kell, aminek a létezéséhez semmi köze az evolúciónak.

2. Ezen nézet szerint a szervezetek utódai olyan módon különböznek egymástól és a szüleiktől, amelyek öröklődnek - azaz a különbségeket genetikailag tovább tudják adni saját utódaiknak.

Az utódok szüleiktől való különbözőségének genetikai átadása rövid távon semmilyen minőségi különbözőséget nem jelent, mivel ugyanazon fajon belül történik és csupán egyfajta változatot produkál, kiaknázva a faj változékonyságra, ill. variálódásra vonatkozó genetikailag programozott lehetőségeit.

A különbözőségek genetikai átadása abban a pillanatban megreked, sőt visszafordul, ahogy a változó természet szelekciós nyomásiránya megváltozik. Az adaptív változás iránya a környezettől függ. A környezet változása a korábban előnyös tulajdonságokat semlegessé vagy károssá teheti, és fordítva.

Meg kell érteni, hogy a különböző tulajdonságok relatív alkalmassága az aktuális környezettől függ. Így a most megfelelő tulajdonságok később alkalmatlanná válhatnak, ha a környezet megváltozik.” /A természetes szelekció megértése: alapvető fogalmak és gyakori tévhitek/ - https://evolution-outreach.biomedcentral.com/articles/10.1007/s12052-009-0128-1

Az éghajlati és topológiai változásokkal az élőlényben meglévő kedvező tulajdonságok a környezet jelentős változásai mellett a túlélésre gyengén alkalmassá válhatnak.” - https://www.vedantu.com/biology/evolution-vs-progress

Azt honnan veszi az evolúciós elmélet, hogy a természet rendkívül hosszú időn át, sok generáción keresztül garantálni képes egy irányba ható szelekciós nyomásgyakorlást?

A szülők utódainak genetikai különbözőségei abszolút környezetfüggők, ha a környezet változása azt diktálja, akkor az utódok szüleiktől való különbözőségei a visszájára fordulnak és megszűnik a különbözőség, vagy minimálisra csökken.

Az adott fajon belüli genetikai különbözőségek pontosan a szelekciós nyomásirányok függvényei, és nem lehet a genetikai különbözőségeket csak és kizárólag egy irányba sokszorozni, ahogy azt evolúciós elmélet önkényesen teszi.

Ez az állítás: >A jótékony mutációk arányosan nőnek egyik generációról a másikra, mert definíció szerint történetesen hozzájárulnak az őket hordozó organizmusok túléléséhez és szaporodási sikeréhez.< abszolút nem veszi figyelembe, hogy a mutációk is környezetfüggők, és nem hosszú távú szerencsés összeadódást biztosító tényezők.

3. Továbbá a természetben az élőlények jellemzően több utódot hoznak létre, mint amennyit a táplálék, a tér és más környezeti erőforrások korlátai mellett túlélni és szaporodni tudnak.

A több utód még nem garancia az evolúciós genetikai különbözőségek növekedésére, mert azt nem az utódok száma szabja meg, hanem a szelekciós nyomás irányok változása és hatóereje. Az pedig egy állandóan változó tényező, és a genetikai változások azoknak függvényei, nem pedig a több utódnak a függvénye.

Hogy egy élőlény több utódot hoz létre, ezt nem lehet általánosítani, hiszen tény, hogy adott esetben a szülő kevesebb utódot hoz létre, ha észleli a természetben bekövetkezett negatív változásokat.

A változás állandó folyamat az ökoszisztémákban, amelyet különböző természeti erők mozgatnak. Általánosan igaz, egyetlen egyed különböző fenotípusokat képes kifejleszteni, ha különböző környezeteknek van kitéve. [Fenotípus: az egyed látható, leírható, mérhető külső és belső tulajdonságainak összessége.]

A környezet dinamikusnak tekinthető, mert folyamatosan változik. A szezonális és hosszú távú éghajlati változások megváltoztatják a környezetet. A változás folyamata az egyetlen állandó minden ökoszisztémában. A növények és állatok populációi folyamatosan változnak mindenféle környezeti befolyás hatására.

Tehát az utódok számának többlete még nem egy olyan tényező, amire hosszú távon építeni lehet a változások genetikai továbbadását, mivel maga a folyamat alapjaiban környezetfüggő hatások befolyása alatt áll.

4. Ha egy adott utód olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyt jelentenek számára egy adott környezetben, akkor az adott szervezet nagyobb valószínűséggel marad életben és adja tovább ezeket a tulajdonságokat.

Az hogy az utódok bizonyos tekintetben különbözhetnek a szüleiktől, amit genetikailag továbbadhatnak, ez fennáll, de ennek vannak határai, amiket a természetes szelekció csak akkor tudna áttörni, ha volnának messzire vezető stratégiai céljai, de nincsenek. A közvetlen túlélés támasztotta követelmények pedig szüntelen változás alatt állnak, ennélfogva a különbözőségeket nem rakosgathatja egymásra – amint a képzeletbeli evolúció teszi –, hogy a különbségek genetikai átadása szüntelen egy irányba történő felhalmozódás lenne.

Pontosan az egyirányú felhalmozódás az az idegen tényező, amire építkezik az elmélet, csak azt nem veszi figyelembe, hogy a felhalmozódás szükségszerűen kétirányú, mivel a környezeti változások is minimum kétirányúak. [A gyakorlatban ennél sokkal többről van szó.]

Azoknak a híres pintyeknek a csőrmérete mutatja, hogy a változások a környezeti hatások függvényében kétirányúak voltak, mert visszaidomultak az alaphelyzetre és nem történtek egy irányba történő felhalmozódások. Holott az evolúció erre az elméleti stratégiára támaszkodik – teljesen hiteltelenül.

Az előny és a hátrány hosszú távon kiegyenlítődik, egyensúlyt hozva létre.

5. Ahogy a különbségek generációk során felhalmozódnak, a szervezetek populációi eltérnek őseiktől.

Ezen tematika szerint az evolúció csak felhalmoz, soha nem költekezik.

Pontosan a felhalmozódás egyirányúsága az, ami a fantázia világába tartozik, mivel ezt alulról fölfelé történő lépcsőzetes lépegetésnek képzeli el, hiszen a felhalmozódó különbségek visszafelé is halmozódnak, ill. stagnálnak.

Vajon hogyan alakult ki a barlangoknak színtelen vagy legfeljebb gyengén sárgás színű, elsorvadt szemű és törékeny élővilága, ha nem úgy, hogy a barlangi állatok ősei a talajban és a mély kőzetrepedésekben kialakult, a sötéthez és a párás levegőjű zárt környezethez alkalmazkodott élőlények voltak.

A talajvíz vagy az esővíz azután besodorta ezeket az állatokat a kialakuló barlangrendszerekbe. Az új környezet megfelelt nekik, így nem csak életben maradtak, hanem a későbbiek során környezetükhöz mindjobban alkalmazkodva tovább is fejlődtek. Ez a fejlődés szervezetük egyszerűsödésének irányában tartott, és tart ma is.

Pl. a barlangi rák, a Stenasellus hungaricus a szemét teljesen „elveszítette", viszont szaglótapogatói erőteljesen kifejlődtek. De a rák ugyanaz a rák maradt, csupán a fajon belüli változékonyság alakult ki nála.

Az hogy a vakgőte szeme elcsökevényesedett, annak semmi köze ahhoz, hogy egy őssejt az evolúciós létrán feltornássza magát teljesen új fajú élőlénnyé, mondjuk gőtévé – ahogy az evolúciós megrendelés előírja neki –, hanem arról van szó, hogy maga a gőte változik a környezeti hatások függvényében. De erre a változásra való lehetősége genetikailag adva van.

A nem használt szerv elsatnyul, de maga a szerv nem alakul ki, ha nincs genetikai alapja. Az élőlények szervei tehát nem kialakultak, hanem eleve adva vannak [teremtés], amik aztán formálódhatnak a szelekciós nyomások következtében.

Bicepsz növeléssel maga a bicepsz izom nem hozható létre, és amit az evolúció állítólag egymásra rakódással létrehozott, az a korábban nem létező dolgok létezővé válása /kifejlődése/ egy nem létező recept szerint. A por meg a sok eldobált konzervdoboz éppenséggel rakódik egymásra, de az élet millióféle szervezeti részegységei nem. Ahhoz stratégiai terv kell, ami megszabja az egymásra rakódások ütemét és irányát kedvező szelekciós nyomások hosszú távú fenntartása kíséretében.

A konzervdobozok véletlen egymásra rakódásában esetleg fel lehet bukni, de hogy ugyanez a véletlen felépít egy [pontosabban millióféle] komplex szervezetet csak a különbözőségek felhalmozódásából tervezett irány és stabil, irányított szelekciós nyomás nélkül, az puszta fantazmagória. Akkor a szelektív, ember által történő tenyésztés is működne irányítatlan, vak felhalmozódások szerint, de ez a módszer nem arról híres, hogy puszta egymásra rakódásokra lenne bízva a stratégiai célból történő tenyésztés sikere. Az evolúció meg pont erről híres.

A darwinizmusnak Grimm legszebb meséi között van a helye, a modern evolucionista biológusok meg a mesemondók, akik mesélik a népnek a szép történeteket, amiken azok szépen el is alszanak. Úgy bealszanak, hogy még horkolnak is a meghatározott ütemre.

10., AZ ELEFÁNT EVOLÚCIÓS FEJLŐDÉSÉNEK PROBLÉMÁJA

„Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins a Teremtés 17. old./

Stratégiai célhoz kell választani az alanyokat.

Az evolúció az éppen fennálló adott helyzethez választja az alanyokat.

Az elefánt kitenyésztéséhez az elefánt a stratégiai cél, ahhoz kell választani a legalkalmasabb alanyokat.

A természetnek azokat a legalkalmasabb alanyokat kell kiválasztania, amik egyre közelebb visznek a stratégiai célhoz, az elefánthoz. De a természetnek nincsen tudatos választási lehetősége egy igen messze lévő stratégiai célhoz kiválasztani a legalkalmasabb alanyokat.

Az ember a stratégiai céljához tudatosan választja az alanyokat, de a természet nem tudja tudatosan választani az alanyokat, mert neki nem az elefánt a cél, hanem egy adott élőlény túléltetése a cél, ehhez választja ki az alanyokat, tehát a természet stratégiai célja az állandóan változó környezet kihívásainak való azonnali megfelelés, azokra választja ki a legalkalmasabbakat.

Tehát a természetnek más a stratégiai célja.

A természetnek rövid távú stratégiai célja van, mégpedig a legalkalmasabb kiválasztása a túlélésre. Tehát az éppen fennálló külső vagy belső szelekciós nyomásra való legmegfelelőbb reagálás.

Az embernek, akinek stratégiai célja van valamit kitenyészteni amit kinézett magának, ahhoz keresi a legalkalmasabb alanyokat, amiket összeválogat a mesterséges szelektálás módszere szerint.

Ezzel szemben a természet stratégiája a túlélés azonnali igénye. Ehhez választja a legalkalmasabbat. [mikroevolúció] És nem egy távoli, kitűzött, stratégiai célra való kiválasztása a legalkalmasabbaknak.

A valódi evolúció rövid távú kiválasztás a túlélésre. Ezt mindennap bizonyítva látjuk.

A darwini evolúciós elmélet stratégiai célra történő kiválasztása egy kitalált elmélet, legalábbis a rövid távú evolúciós lépések egymásra halmozását arra használja, hogy kialakítsa vele a hosszú távú stratégiai célt, illetve azoknak meglétét ezekre az egymásra rakodásokra vezeti vissza. De nem vezetheti vissza, mert ez a stratégiai célhoz vezető egymásra rakódás idegen a természettől.

A természet olyan emberhez hasonlít, aki megy egy dzsungelben, és kikerüli az éppen eléje tornyosuló akadályokat, aztán kilyukad ott, ahol éppen kilyukad. Lehet, hogy körbe járja a dzsungelt, lehet ki sem jön belőle, de miközben megy, állandóan túlél. És nem célja egy adott irányba menni, hogy a kiválasztott célja szerint kerülje ki az akadályokat.

Ezzel szemben az ember kinéz magának egy távoli célt, arra szegezi a tekintetét és az útját a mesterséges kiválasztás szerint szabja meg a lehetőségek figyelembevételével.

A természetben a legkedvezőbb lehetőségek kiválasztása folyik, a legrátermettebbek kiválasztódása, amelynek célja a túlélés és nem valamilyen stratégiai cél elérése. Az az evolúció, amelyik messze túlmutat a puszta túlélésen és évmilliók alatti teljesen új fajok kialakulását célozzák, csak a képzeletben léteznek, de a valóságban nem!

Tehát hogy a molekulák meleg helyen tanyázása elefántot eredményez, ennek semmiféle tudományos alapja nincs. Még egy ormány sem jön létre a legrátermettebbek vakon történő kiválasztásából, nem hogy egy ormány mögött trappoló elefánt.

11., KOMPLEX STRUKTÚRÁK EVOLÚCIÓ ÁLTAL?

"Egy vakon működő természeti folyamat, a természetes szelekció, tudományos magyarázatot ad komplex struktúrák létrejöttére teremtő nélkül is.”

Elméletben igen, de a gyakorlat megbuktatja, ugyanis a komplex struktúrák /szerkezetek/ komplexitásra irányuló szerveződést igényelnek, márpedig a komplexitás az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé történő irányvonal. Minél összetettebb egy szervezet, annál inkább speciális, finomhangolt. szelekciós nyomást igényel.

Ezzel szemben van a természetben lévő szelekciós nyomások és erőhatások kiszámíthatatlansága, változékonysága, instabil irányozottsága. És mivel a két folyamat egymással szemben áll, amit a természetes szelekció ma fölépít, holnap le is rombolja, amit ma összerak, holnap szét is szedi. Egyetlen stratégiai célja van, túlélés a jelenben.

Hol van ez a komplex struktúrák kialakulásának jövőbeni eszményképéhez? Az evolúció egy hullámvasút és az útja nem vezet a piramisok csúcsához. Hogy arra használják, ez egy más kérdés. Csak éppen az ellentétes hatásokat nem kalkulálják bele, amik a komplexitás útjának vágyott egyirányúságát szükségszerűen és szüntelenül változó ritmusban megtörik.

"A véletlenszerű változtatások nem a sorrendben jelentkeznek, ezért hívják "véletlenszerűnek", azonban az evolúció szakaszokon keresztül működik, és mindegyik szakasz kiegészíti a másikat. Ez az oka annak, hogy az ilyen véletlenszerű változások a genomban jelentős változást hozhatnak az evolúcióban, mivel évmilliók során ezek a mutációk összekeverik és kifejlesztik ezeket a szakaszokat.”

Szakaszoknak egymás kiegészítése folyamatos egyirányú szelekciós nyomást igényel. A mutációk hogyan fejlesztik ki évmilliók alatt ezeket a szakaszokat, amikor a szelekciós nyomások iránya és intenzitása állandóan változik?!

Ha angolt tanulsz egy nyelvkönyvből, az egyszerű kezdetektől a könyv bonyolult szerkezeteket tárgyaló végéig ugyanazt az irányú szelekciós nyomást kell az agyadra koncentrálni, hogy megtanuld az angolt. Nem keverheted az angol nyelvkönyvet akárhány más nyelvkönyvnek a tananyagával, mert abból káosz lesz.

A mutációk honnan tudják, hogy egyetlen stratégiai irányba kell fejlődniük, ráadásul évmilliókon keresztül, amikor millióféle élőlényre egyszerre gyakorolnak szelekciós nyomást?! Miféle egymással összefüggő szakaszok évmilliók alatti kifejlesztéséről beszélsz? Ki vagy mi irányítja a stratégiai fejlődési irányt - a véletlen?

"az ilyen véletlenszerű változások a genomban jelentős változást hozhatnak az evolúcióban." Milli
ó féle irányú változást hozhatnak, ez a pontos kifejezés.

12., AZ AKADÉMIAI TUDOMÁNY ELFOGULT VÁLASZTÁSA

Az evolúciós biológia stratégiája szerint a legalkalmasabb választódik ki a természetben, ami teljesen kézenfekvő, evidens esemény. Ugyanakkor akkor ha elvi síkon van két lehetőség: 1., valami a mérnöki intelligencia által tudatosan meg van tervezve; lásd pl.: „hozzávetőleg nyolcvan évbe és intenzív mérnöki erőfeszítésbe került a fénymásoló gép kifejlesztése.” (Ian Stewart: A természet számai. A VILÁG – EGYETEM SOROZAT, Kulturtrade Kiadó, 1995. 32. old.) 2., vagy tervezés nélkül rakódnak egymásra véletlenül kialakuló, rendkívül ritka, sikeres, hasznos, szerencsének elkönyvelt »történések«, akkor miért evidens a kézenfekvőbb első variációt választani: a tudatos tervezését valaminek a mindennapi tudományban, miért választja az uralkodó tudomány az első lehetőséget, az intelligens tervezést?

Ezt nevezik mesterséges kiválasztásnak, amikor az ember választ, és a logikus, kézenfekvőt választja. Ugyanez a tudósgárda ugyanakkor az evolúció esetében mégsem az első variációt részesíti előnyben, vagyis hogy az élőlények mögött tudatos, intelligens tervezés van, hanem a második lehetőséget választja, ami pontosan nem a legalkalmasabb lehetőség választása, hanem éppen a legalkalmasabb lehetőséggel szembeni, ellentétes megoldás választása. Ami egy sokkal nehezebben járható út, amely nem is biztosít semmiféle garanciát a sikerre. Vagyis hogy tervezés nélkül rakódnak egymásra véletlenül kialakuló, rendkívül ritka, sikeres, hasznos, szerencsének elkönyvelt »történések«. Nincs ebben egy tudatos ellenszenv a tudatos tervezéssel szemben, amely a leginkább kézenfekvő megoldással szolgálna?

Miért a második, a nehezebb utat választják a tudomány képviselői a biológia porondján, miért nem az elsőt, mint a mindennapi tudományban? Mert ez nem a természetes kiválasztódás tematikája, hanem természetellenes, a természetessel pont ellentétes kiválasztás. „Eleve el vagyunk kötelezve a materializmus iránt. A materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” /The New York Review of Books, “Billions and Billions of Demons,” by Richard C. Lewontin, January 9, 1997, pp. 28-32./

Tehát még azzal a biológiai elvükkel sincsenek összhangban, amit a természetben stratégiai mechanizmusként megtörténni vélnek, mert hogy nem azt a megoldást választják. A maguk területén a tudatos tervezést, de a biológia területén meg a felmérhetetlen ideig tartó, átláthatatlan folyamatú kialakulást. Ők a tervezésre esküsznek, ha a saját alkotásaikról van szó, de ha a természeti élőlényekről van szó, akkor a nehezebb megoldást választják, a tervezés nélküli szerencsés kialakulást.

13., EVOLÚCIÓ BALEKOKNAK

"Az evolúció olyan folyamat, amely egy populáció genetikai anyagában idővel változásokat eredményez. Az evolúció tükrözi az élőlények alkalmazkodását a változó környezetükhöz, ami a természetes szelekció által megváltozott géneket, új tulajdonságokat és új fajokat eredményezhet." Csak azt nem teszi hozzá, hogy ennek tartóssága a változó környezet függvénye, vagyis abszolút átmeneti az, amit elért eredménynek tekint, holott nem az. Nem megváltozott génekről, hanem (oda-vissza) változó (ki-be kapcsolódó) génekről van szó. Az új tulajdonság csak addig új, amíg a természet legújabb arcát nem mutatja, tehát átmeneti eseményről van szó, és az új fajok rögtön ismét a régiek lesznek, ha ellentétes hatások érik őket. Összességében az evolúció egy kiegyensúlyozó folyamat az állandóan változó természeti környezetben és semmi köze ahhoz a darwini fantazmagóriához, hogy valamilyen őssejt evolúciós hatásra évmilliók alatt orrszarvút hoz létre. Hogy a folyamat milliószor a visszájára fordult, csak azok nem veszik észre, akiket az orruknál fogva lehet vezetni.

"Soha nem volt olyan érv, ami az evolúció elméletét megcáfolta volna. De ha ez valaha is megtörténik, akkor egy tudós lesz az, aki felfedezi, nem pedig egy bolond." /Richard Dawkins/

"De Isten a világ bolondjait választotta ki, hogy megszégyenítse a bölcseket, és Isten a világ gyengéit választotta ki, hogy megszégyenítse az erőseket, és Isten a világ gyengéit és megvetettjeit választotta ki, és a semmit, hogy elpusztítsa a valamit, hogy senki ne dicsekedjék vele." (1Korinthus 1:27-29)